Foldal > Bor és gasztronómia > Egri borvidék

Egri borvidék

A borvidék összes területe: 22 342 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 4 395 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 18

Egri borvidék
Egri borvidék


Az egri szõlõ és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni idõszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszõlõ fajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentõs vörösbortermelés alakult ki. A Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjérõl és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötõdik.
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrõi körzethez 4 település szõlõterületei tartoznak.
A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hûvösebb, száraz jellegû. Talajképzõ kõzetei és talajai változatosak.
A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrõ község körzetében a Hárslevelû alapozta meg.
Az Egri bikavér legalább három szõlõfajta borának a házasításával készül.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszõlõ fajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrõi körzetben a Debrõi hárslevelû. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.

Egri borok
Egri borok


További információ: Egri Borút Egyesület
Bakondi Endre
Telefon: 06/30-945-9003


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.015 s