Foldal > Bor és gasztronómia > Soproni borvidék

Soproni borvidék

A borvidék összes területe: 5 294 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 705 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 13

Soproni borvidék
Soproni borvidék


A Soproni borvidék Gyõr-Moson-Sopron megyében a Sopron hegység elõhegyeinek oldalán, a Fertõ tavat szegélyezõ dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtõin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kõszeghegyalja lankáin alakult ki.
A soproni bor a XII-XV. században vált európai hírûvé. A XIX. század végéig fõként fehér borszõlõ fajtákat termesztettek, azóta pedig a vörös bort adó fajták szerepe a meghatározó. A borvidék két körzet tartozik, a Soproni és a Kõszegi.
Az Alpok lábánál elterülõ táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. Az évi hõingadozás kisebb, a nyár hûvösebb és csapadékosabb, a tél viszont enyhébb az országos átlagnál. Tavasszal gyakoriak az erõs hideg szelek. A borvidék sajátossága, hogy a szõlõterületeket övezõ magasabb hegyek, illetve a Fertõ tó nagy vízfelülete a mikro- és mezoklímát kedvezõen befolyásolják. A térség talajképzõ kõzetei és talajai igen változatosak.
A Kékfrankos a filoxéravész után terjedt el a borvidéken s jelentõsége a mai napig sem csökkent. A soproni Kékfrankos színanyagban gazdag, mélyvörös színû, rendszerint keményebb és fanyarabb mint az ország más vidékeirõl származó Kékfrankos borok. A fehér bort adó fajták közül a Zöld veltelini a legjellegzetesebb, míg a Korai piros veltelinibõl készült soproni bor kuriózumnak számít.

Soproni borvidék
Soproni borvidék


További információ: Soproni Borút Egyesület
Taschner Kurt, 9400, Sopron, Új utca 4.
Telefon: 06/20-931-5225


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.015 s