Foldal > Bor és gasztronómia > Szekszárdi borvidék

Szekszárdi borvidék

A borvidék összes területe: 6 964 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 2 255 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 13

Szekszárdi borvidék   Szekszárdi borvidék
Szekszárdi borvidék


A szekszárdi szõlõ- és borkultúra gyökerei egészen a kelta idõkig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd õsi neve is kelta eredetû.
A borvidék klímája szubmediterrán jellegû. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben, völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklíma kiválóan alkalmas a szõlõ és különösképpen a vörös borszõlõk termesztésére.
A Szekszárdi dombvidék felszínét mindenütt lösz fedi. A dombvidéket rendkívüli formagazdagság jellemzi, amit a lösz változatos lepusztulási formái (löszmélyút, lösz-szakadék, löszcirkusz, löszpiramis, lösz szurdik, stb.) még szabdaltabbá teszik.
Korábban a termõtáj fõ fajtája a Kadarka volt. Egyeduralma csak az 1960-as években elindult nagyarányú telepítések idején tört meg. Helyét az elmúlt 30-40 évben fokozatosan a magas mûvelésen is biztonságosan termeszthetõ vörös borszõlõ fajták vették át (Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot).
A borvidékre a lágy vagy harmonikus fajtajelleges fehér borok, illetve a mély színû testes bársonyos fûszeres zamatú kitûnõ minõségû vörös borok jellemzõek. Eger mellett csak a Szekszárdi borvidéken alkalmazható a Bikavér megnevezés. A Szekszárdi Bikavért hagyományosan a Kadarka, a Kékfrankos és a Kékoportó borok házasításával készítették.


További információ: Szekszárdi Borvidék Borút Eegyesület
Ferenc Vilmos, 7100, Szekszárd, Rabovszky u. 12/a
Telefon: 06/20-975-3814


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.014 s