Foldal > Bor és gasztronómia > Villányi borvidék

Villányi borvidék

A borvidék összes területe: 4 792 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 899 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 16

Villányi borvidék   Villányi borvidék   Villányi borvidék
Villányi borvidék


Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre esõ borvidéke. Rangját évszázadok óta, elsõsorban a Villány környékén termett kitûnõ vörös borok adják.
A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11 település szõlõterületeit foglalja magába.
Régészeti leletekbõl kitûnik, hogy már a borszeretõ rómaiak mûvelték itt a szõlõt. Fontos termesztéstörténeti események köthetõk a török hódoltságot követõ idõszakhoz is. Ekkor hozták ugyanis a környékre beköltözõ rácok a Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba betelepített német szõlõmunkások feltehetõleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentõs fajtává az Olasz rizling.
A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegû. A borvidék legfõbb talajképzõ kõzete a lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkõtörmelék keveredik. Talajai változatosak.
A Kadarka a magas mûvelésû szõlõkbõl kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre nagyobb rangot adnak a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitûnõ minõségi borok, melyek már-már közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olasz rizling és a Hárslevelû a legismertebbek és legkeresettebbek.
A borvidék csodálatos földrajzi fekvése és több etnikumhoz kötõdõ kultúrája (magyar, német, délszláv) az, ami a szõlõtermesztést, a borászkodás tudományát és a borokat évszázadok alatt érlelte, csiszolta, és ez, ami ma idehívja a látogatókat. A borturizmus egyre meghatározóbbá válik ezen a tájon is, sõt az itteni termelõk voltak azok , akik elsõként kezdték a borút kiépítését.
A borvidék fejlõdése már a nagy gazdasági és társadalmi változások elõtt, az 1980-as években megindult, amikor a korszerûbb, minõség-központú szõlõtermesztési módszerek megjelentek. Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötõdnek ide, akik különösen a sokat tettek a borvidék felvirágoztatásáért. Õk nemcsak a minõséget helyezték középpontba, hanem a hozzákapcsolható termelési hátteret és igyekeztek munkájukat is minél jobban megismertetni fogyasztóikkal. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el. A híres borászok neve márkanévvé vált és a fogyasztók így jobban eligazodnak a márka mögött álló borok között. Mára a termékszerkezetben egyre inkább megjelennek a dûlõszelekciós borok, amelyek évjáratonként még jobb és kifinomultabb minõséget és természetesen nagyobb árat is képviselnek.
A borvidék ereje - az adottságokon túl - a termelõk kezdettõl fogva meglévõ szervezettségében is megmutatkozik. Ennek példái a borturizmus közös fejlesztése, a borvidéki rendezvények megszervezése, amihez kulturális és gasztronómiai események is kötõdnek.

A borvidék titka abban rejlik, hogy a kiváló természeti adottságokban (éghajlat, domborzat, fajták) meglévõ lehetõségeket közös és egyéni munkával jól ki is kell aknázni és minden termelõ és fogyasztó számára elérhetõvé tenni.


További információ: Siklós-Villányi Borút Egyesület
Zentai Judit, 7773, Villány, Deák F. u. 22.
Telefon: 06/72-492-242, 06/72-492-181


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.021 s