Foldal > Világörökségeink > Hollókõ

Hollókõ

Hollókõ ófalu és táji környezete (1987)

Hollókõ ófalu és táji környezete (1987) Budapesttõl mintegy 100 km-re festõi környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókõ. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókõ vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kõfaragványokat. Gyönyörû kilátás nyílik innen a környezõ védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A település többször leégett, mert a épületeket a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetõvel fedték. Az utolsó, 1909-es tûzvész után az eredeti formájában állították helyre a házakat, de most már vályogfallal és cseréptetõvel. Jól megfigyelhetõ a hagyományos középkori faluszerkezet; az egyetlen hosszú utca két oldalára merõlegesen keskeny telkek futnak le. A település közepén, mint egy kis "szigeten" áll a falu temploma. A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült.

Hollókõ
Hollókõ

A falu 67 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetõs parasztház, melyet áttört faragással díszített deszkamellvédes tornácok kereteznek. Beosztásukat tekintve az épületek híven õrzik a XVII. századi palóc építkezési szerkezetet; 3 jól elkülöníthetõ helyiségbõl állnak. A tornácról közvetlenül a fõzõ-étkezõ helyiségbe, a pitvarba lépünk. Télen aludni is itt a legjobb - a kemence padkán. A konyhához csatlakozott az éléskamra, ahol a gabonát és a mezõgazdasági eszközöket is tárolták, valamint az idõs emberek hálóhelye volt. Az utcafront felõli ún. tisztaszoba a ház éke, dísze, melyet Hollókõn nem csupán a vendégek számára tartottak fönn, hanem a ház ura lakta a családjával. A család bõvülésével hosszában toldottak a házhoz, így alakult ki a ma is látható épületegyüttes, melynek egyikében található a Falumúzeum. Itt tekinthetõ meg a házak belsõ kialakítása, berendezése, dísz- és használati tárgyai. A régi népi mesterségek közül a textilkészítést mutatják be a Szövõházban, ahol az õsi technikákon kívül repülõ-vetélõvel ellátott takács szövõszéken is dolgoznak.

Hollókõ
Hollókõ

Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellett õrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gazdagon díszített népviseletüket. Nagyobb ünnepekkor ma is viselik az általában maguk készítette ruhákat. A legszebb a fiatal lányok és a menyasszonyok ünnepi viselete; a piros vagy kék selyemszoknya alatt 6, 8 olykor 10 hófehér, keményített alsószoknya látszik. Talán a leglátványosabb ünnep a hollókõi Húsvét, amikor nemcsak a ruhákat, hanem a húsvéti szokásokat, népi mesterségeket is bemutatják. Sok látogatót vonz a júliusi Málna Fesztivál, a Nógrádi Folklór Fesztivál és az augusztusi Várjátékok, szeptemberben pedig a szüreti felvonulás, illetve a várban és a templomban rendezett koncertek.

Hollókõ
Hollókõ


Ajánlott kirándulások:

Szécsényben, a XVII. századi barokk Forgách-kastélyban vadászati és mezõgazdaság-történeti kiállítást tekinthetünk meg. A kastély mellett álló barokk ferences kolostor gótikus alapokra épült. A sziráki kastély a felsõ-magyarországi várkastély-építészet egyik legszebb példája - ma szállodaként mûködik.
Színpompás népviseletérõl híres a közeli Buják község. Várára már csak néhány falmaradvány emlékeztet.

A Cserhát-hegységben jelzett turistautakon túrázhatunk.

További információ:
Hollókõért Alapítvány
3176 Hollókõ, Kossuth u. 68.
Tel.: 32/579-011, tel./fax: 32/579-010
e-mail: hollokozal@mail.datanet.hu


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.023 s