Foldal > Látnivaló > Mûemlék > Esztergomi Bazilika és Fõszékesegyházi Kincstár

t: 6275

Esztergomi Bazilika és Fõszékesegyházi Kincstár

Kpek:



Rszletek:

   Az esztergomi Várhegy elsõ székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori Szép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.


Az Esztergomi Bazilika
Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építõi és fõpapjai nyugszanak. A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek síremléke.

A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyûgözik le a látogatót.

Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Pach János építõmester beépítette az új fõtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelõen itt helyezték örök nyugalomra a hõsiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.


Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vették elõ használatra.

Székesegyházakban, ahol a felszerelés minõségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az õrzõhelyet kincstárnak nevezték.

Eredetileg a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház.
Megszenteltségükön kívül mûvészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal õrizték.

A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által, 1886-ban vált lehetõvé, aki ezeket a mûkincseket a látogatók számára megtekinthetõvé tette.
A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszönhetõ, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt mûkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi mûtárgygyûjteményét.

Az esztergomi Várhegyen uralkodó Bazilika nemcsak az ország legnagyobb temploma, de kincstára a leggazdagabb liturgikus mûkincs gyûjteményt is õrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállításán, a fõszékesegyház emeleti termeiben.
A XII-XIX. század között készült ötvöstárgyak között olyan remekmûvek találhatók, mint a Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg, a Suki-kehely, Szelepcsényi-úrmutató és a korona után Magyarország legértékesebb mûtárgya, a Mátyás-kálvária.

A kiállított textíliák között neves fõpapok liturgikus ruházatai mellett különleges szövetplasztikák koronázási klenódiumok - azaz a király koronázásakor a szertartást végzõ fõpap által használt kegyszerek - is láthatók.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.015 s