Főoldal > Látnivaló > Műemlék > Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

t: 5035

Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

Képek:



Részletek:

   Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori Szép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.


Az Esztergomi Bazilika
Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek síremléke.

A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyűgözik le a látogatót.

Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Pach János építőmester beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.


Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vették elő használatra.

Székesegyházakban, ahol a felszerelés minőségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az őrzőhelyet kincstárnak nevezték.

Eredetileg a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház.
Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték.

A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által, 1886-ban vált lehetővé, aki ezeket a műkincseket a látogatók számára megtekinthetővé tette.
A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.

Az esztergomi Várhegyen uralkodó Bazilika nemcsak az ország legnagyobb temploma, de kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteményt is őrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti termeiben.
A XII-XIX. század között készült ötvöstárgyak között olyan remekművek találhatók, mint a Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg, a Suki-kehely, Szelepcsényi-úrmutató és a korona után Magyarország legértékesebb műtárgya, a Mátyás-kálvária.

A kiállított textíliák között neves főpapok liturgikus ruházatai mellett különleges szövetplasztikák koronázási klenódiumok - azaz a király koronázásakor a szertartást végző főpap által használt kegyszerek - is láthatók.


További információ:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.023 s