Foldal > Látnivaló > Múzeum > Algyõi Tájház

t: 3068

Algyõi Tájház

Kpek:


Rszletek:

   Algyõn a honismereti- és helytörténeti munka a 25 éves peremkerületi lét miatt nem volt jelentõs.
Igaz, hogy 1987-ben megszületett az Algyõ népe címû monográfia, majd 1992-ben egy tanulmány Településvázlatok címmel, azonban más szellemi és tárgyi gyûjtés nem történt.
Az önállóvá vált Algyõ életében fontossá kezdett válni a múlt feltárása. Az önkormányzat kiadványt jelentetett meg Süli Andrásról, Algyõ naiv festõjérõl, elkészült az Algyõ község jelképei címû kiadvány, Kürti Béla: Sírok üzenete c. könyve.
Kovács Antal tanár írt egy dolgozatot 1948-ben Algyõrõl, ez azonban csak 2002-ben jelent meg nyomtatásban.
Szükségesnek tartották a hagyományos (fotók, iratok, bizonyítványok, újságcikkek, képviselõtestületi jegyzõkönyvek, rendeletek, határozatok, aprónyomtatványok) és nem hagyományos dokumentumok (videofilmek, hanganyagok) összegyûjtését és feldolgozását.

A tájház mûködtetése elõsegíti az iskolai néprajzi oktatást, valamint a honismereti és hagyományõrzõ szakkör kialakulását.

Idõszaki kiállításaival (miseruhák, bélyegek, régi könyvek, húsvéti tojások, székely népmûvészeti) teret kap a nem kimondottan Algyõhõz kapcsolódó néprajzi ismeretek bõvüléséhez.

A tájházat egy volt kovácsmûhelyben alakították ki.
Tulajdonosa Elekes Gyula kovácsmester volt, így a házhoz szervesen hozzátartozik a kovácsmûhely is.
A kovács egyik fõ feladata a lovak patkolása volt, ezért a mûhelynek az utca felé nagy ajtót készítettek, amit ma már belülrõl csak egy bemélyedés jelez a falban.
A mûhelyben található a kovácstûzhely, mellette a fújtató, tõke, rajta az üllõ és a polcokon pedig a kovácsszerszámok.
Ha kijövünk a kovácsmûhelybõl, akkor a szomszédos ajtón át a pitvarba jutunk, majd onnan a konyhába.
Láthatunk itt dagasztóteknõt, szitát, szakajtókat és speciális anyagból készült terítõket, amellyel letakarták a szakajtóban kelõ kenyeret, cipót. A falon helyezték el a mángorlót, amelyet a még vizes ruha vasalás elõtti elõkészítésére használtak. A mángorlót késõbb már azért nem használták, mert a gombokat összetörte.
Az utcafront felõl elhelyeztek egy hosszú asztalt, amelyen konyhai használati eszközöket ismerhetünk meg. Van itt például kolbász és hurkatöltõ: amit megtöltöttek a befûszerezett hússal, az egyik végére ráhúzták a kitisztított sertésbelet majd a másik végében beillesztettek egy nyomófát. A nyomófa végét a hasukra illesztve betöltötték a húst a sertésbélbe.
Találhatunk még az asztalon dohányvágót, mérleget, kávédarálót, tejeskannát, mákdarálót.
A konyha berendezéséhez tartozik egy, az 1920-as évekbõl származó konyhaszekrény.
A konyhából közvetlenül jutunk a szobába.
A szoba berendezését egy algyõi ember név szerint Varga György mészáros mester leszármazottja, Molnár Balázs adományozta a Tájház számára.
A komplett berendezés az 1920-as évekbõl származik.
A szobából a foglalkoztatóba, onnan a gangra vagy másképpen ereszaljára lépünk ki. Itt halászati eszközök láthatók: Varsa, tapogató, szák, hálókötõ tû, kuttyogató, bogárszedõ bödön, vágóhorog.
A fedett színben udvari szerszámok és egy lajtoskocsi látható.
Az udvaron helyeztük el a ladikot és az evezõlapátot.

Algyõ és az olaj az 1960-as évek közepétõl szervesen összeforrott egymással.
A MOL igazgatójának, Juratovics Aladárnak a hagyatékából 31 db tárgyat és írott dokumentumokat õriz a tájház.

A Tájházban hetenkénti rendszerességgel a kézmûves szakkör tartja foglalkozásait.
Évente 3-4 alkalommal különbözõ kiállításoknak, elõadásoknak és családi rendezvényeknek is helyet ad az intézmény.


Tovbbi informci:

Kapcsolatfelvtel Kapcsolatfelvtel


Krjk adja meg adatait s rja meg zenett.
A *-al megjellt rszek kitltse ktelez.

Nv*:
Telefon:
E-mail cm*:
Trgy*:
Fontossg:
Srgs tlagos Nem srgs
zenet*:
Ha ezt a szveget ltja engedlyezze a kpek megjelentst
rd ide mit ltsz a kpen:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.011 s