Főoldal > Látnivaló > Múzeum > Algyői Tájház

t: 2275

Algyői Tájház

Képek:


Részletek:

   Algyőn a honismereti- és helytörténeti munka a 25 éves peremkerületi lét miatt nem volt jelentős.
Igaz, hogy 1987-ben megszületett az Algyő népe című monográfia, majd 1992-ben egy tanulmány Településvázlatok címmel, azonban más szellemi és tárgyi gyűjtés nem történt.
Az önállóvá vált Algyő életében fontossá kezdett válni a múlt feltárása. Az önkormányzat kiadványt jelentetett meg Süli Andrásról, Algyő naiv festőjéről, elkészült az Algyő község jelképei című kiadvány, Kürti Béla: Sírok üzenete c. könyve.
Kovács Antal tanár írt egy dolgozatot 1948-ben Algyőről, ez azonban csak 2002-ben jelent meg nyomtatásban.
Szükségesnek tartották a hagyományos (fotók, iratok, bizonyítványok, újságcikkek, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, rendeletek, határozatok, aprónyomtatványok) és nem hagyományos dokumentumok (videofilmek, hanganyagok) összegyűjtését és feldolgozását.

A tájház működtetése elősegíti az iskolai néprajzi oktatást, valamint a honismereti és hagyományőrző szakkör kialakulását.

Időszaki kiállításaival (miseruhák, bélyegek, régi könyvek, húsvéti tojások, székely népművészeti) teret kap a nem kimondottan Algyőhőz kapcsolódó néprajzi ismeretek bővüléséhez.

A tájházat egy volt kovácsműhelyben alakították ki.
Tulajdonosa Elekes Gyula kovácsmester volt, így a házhoz szervesen hozzátartozik a kovácsműhely is.
A kovács egyik fő feladata a lovak patkolása volt, ezért a műhelynek az utca felé nagy ajtót készítettek, amit ma már belülről csak egy bemélyedés jelez a falban.
A műhelyben található a kovácstűzhely, mellette a fújtató, tőke, rajta az üllő és a polcokon pedig a kovácsszerszámok.
Ha kijövünk a kovácsműhelyből, akkor a szomszédos ajtón át a pitvarba jutunk, majd onnan a konyhába.
Láthatunk itt dagasztóteknőt, szitát, szakajtókat és speciális anyagból készült terítőket, amellyel letakarták a szakajtóban kelő kenyeret, cipót. A falon helyezték el a mángorlót, amelyet a még vizes ruha vasalás előtti előkészítésére használtak. A mángorlót később már azért nem használták, mert a gombokat összetörte.
Az utcafront felől elhelyeztek egy hosszú asztalt, amelyen konyhai használati eszközöket ismerhetünk meg. Van itt például kolbász és hurkatöltő: amit megtöltöttek a befűszerezett hússal, az egyik végére ráhúzták a kitisztított sertésbelet majd a másik végében beillesztettek egy nyomófát. A nyomófa végét a hasukra illesztve betöltötték a húst a sertésbélbe.
Találhatunk még az asztalon dohányvágót, mérleget, kávédarálót, tejeskannát, mákdarálót.
A konyha berendezéséhez tartozik egy, az 1920-as évekből származó konyhaszekrény.
A konyhából közvetlenül jutunk a szobába.
A szoba berendezését egy algyői ember név szerint Varga György mészáros mester leszármazottja, Molnár Balázs adományozta a Tájház számára.
A komplett berendezés az 1920-as évekből származik.
A szobából a foglalkoztatóba, onnan a gangra vagy másképpen ereszaljára lépünk ki. Itt halászati eszközök láthatók: Varsa, tapogató, szák, hálókötő tű, kuttyogató, bogárszedő bödön, vágóhorog.
A fedett színben udvari szerszámok és egy lajtoskocsi látható.
Az udvaron helyeztük el a ladikot és az evezőlapátot.

Algyő és az olaj az 1960-as évek közepétől szervesen összeforrott egymással.
A MOL igazgatójának, Juratovics Aladárnak a hagyatékából 31 db tárgyat és írott dokumentumokat őriz a tájház.

A Tájházban hetenkénti rendszerességgel a kézműves szakkör tartja foglalkozásait.
Évente 3-4 alkalommal különböző kiállításoknak, előadásoknak és családi rendezvényeknek is helyet ad az intézmény.


További információ:

Kapcsolatfelvétel Kapcsolatfelvétel


Kérjük adja meg adatait és írja meg üzenetét.
A *-al megjelölt részek kitöltése kötelező.

Név*:
Telefon:
E-mail cím*:
Tárgy*:
Fontosság:
Sürgős Átlagos Nem sürgős
Üzenet*:
Ha ezt a szöveget látja engedélyezze a képek megjelenítését
Írd ide mit látsz a képen:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.011 s