Foldal > Látnivaló > Múzeum > Csillagvár múzeum

t: 3709

Csillagvár múzeum

Kpek:



Rszletek:

   A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedõ erdõs domboldalon található a Festetics grófok vadászvára.

A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló.
A fedett vár központi helyiségében található a több, mint harminc méter mély kút, a kapitány-, az õr és pihenõ szobák, a füstös konyha stb.
Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hûen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, õrséget teljesítõ katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedõ asszonyokat stb.)

A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum.
Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyûlovasságunk díszes viseletérõl; de láthatjuk idõrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori fõurakat.
A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól mûvészeti alkotótábor nyitja kapuit.

A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülõ szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

A magyar nemzet hõskorát a XVI-XVII sz.-ban élte, midõn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedõ török hatalom ellen.
Az 1500-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hõsi harcok színtere lett.
Az épület mintegy 40 m-re magasodik a Balaton fölé.
Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belsõ kútja, a pincébõl a padlásra vezetõ minaret-szerû homokkõ csiga-lépcsõi, és sarokbástyás sáncai vannak.
Pincéje görögkereszt alakú.
Építészeti megoldása a világban egyedülálló.
Kútjához az öngyilkos võlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fûzõdik, de a kútásók tragédiáról csak a késõbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást.
Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai elõkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt.
A legendákban oly gyakran elõforduló alagútrendszerre nem találtak.

A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhetõ, de László Istvánnak is - ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.

Állandó kiállítás:
A világ elsõ huszárbaba-múzeuma és középkorú életpanoptikum.

A közelben másfél hektáros pihenõpark, parkoló, csárda található.

Nyitva: május 1-tõl szeptember 30-ig minden nap: 9.00 - 18.00
október 1-tõl április 30-ig minden nap: 10.00 - 17.00


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.016 s