Főoldal > Látnivaló > Múzeum > Csillagvár múzeum

t: 2192

Csillagvár múzeum

Képek:



Részletek:

   A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára.

A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló.
A fedett vár központi helyiségében található a több, mint harminc méter mély kút, a kapitány-, az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb.
Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.)

A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum.
Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat.
A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit.

A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

A magyar nemzet hőskorát a XVI-XVII sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen.
Az 1500-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett.
Az épület mintegy 40 m-re magasodik a Balaton fölé.
Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak.
Pincéje görögkereszt alakú.
Építészeti megoldása a világban egyedülálló.
Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást.
Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt.
A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak.

A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is - ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.

Állandó kiállítás:
A világ első huszárbaba-múzeuma és középkorú életpanoptikum.

A közelben másfél hektáros pihenőpark, parkoló, csárda található.

Nyitva: május 1-től szeptember 30-ig minden nap: 9.00 - 18.00
október 1-től április 30-ig minden nap: 10.00 - 17.00


További információ:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.011 s