Foldal > Látnivaló > Múzeum > Csipkemúzeum

t: 3347

Csipkemúzeum

Kpek:


Rszletek:

   A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ elõtt.
1962-ben a Brüsszeli Világkiállításon ezt a csipkét aranyéremmel tüntették ki.

Ez a hímzés a faluban a múlt században vált ismertté, úgy 1860 táján.
A lyukacsos hímzést lenge anyagra készítik pl. organzára, grenadinra.
Ezeket a textíliákat a szomszédos Ausztriából hozzák be, de mindemellett vastagabb anyagra is hímeznek pl. batisztra, sifonra. A höveji hímzés lyukacsos, a lenge anyagon lévõ lyukakat különbözõ mintájú kötésekkel töltötték ki. Ezeket nevezzük pókozásnak.
A varrótûbe egy szál nagyon vékony szálú cérnát fûznek, és ezzel pókozzák be a lyukakat.
Ez természetesen nagyon idõigényes munka, és a szemet is nagyon igénybe veszi.
Ezeknek a pókoknak a hímzõ asszonyok neveket is adtak. kb. 30 féle pókozást ismernek.
Egyet - kettõt megemlítenék közülük: pl. csillagos, kalinkós, gombos, órás, búzaszemes, tekert, macskatalpas, legyezõs, szõlõs, tiklábas, sarlós, szép, borjúfogas, nyolcas,... stb.
A hímzésben megtalálhatjuk a búzavirágot, szegfût, tölgyfalevelet termésével a makkal együtt, margarétát, tulipánt, nefelejcset.

Ezt a hímzést régen a falu apraja, nagyja készítette.
Nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók.
Az asszonyok a kézimunkával biztosítani tudták családjuk megélhetését, a lányok pedig kelengyéjüket.

Néha még a férfiak is a termékek árusításával foglalkoztak.
Felkeresték a városokban lakó módosabb családokat, és õk vásárolták meg a kézimunkát.
A jómódú kapuvári asszonyoknak fejkendõket varrtak.
A készített kézimunkák között voltak: ingelõk, kötények, zsebkendõk, fejkendõk, ágyterítõk, blúzok, gallérok, asztalterítõk, szekrénycsíkok, díszpárnák, oltárterítõk.

A höveji asszonyok áldozatos munkájának eredménye a sok szép otárterítõ, mely a höveji templomot díszíti.
Ugyanakkor megcsodálhatjuk a sok munkát magába foglaló papi ruhákat, karingeket.

Lakásaikat is díszítik kézimunkák.
Találhatunk asztalterítõt kicsitõl egészen a nagyig, futót, ovált, kör alakú alátéteket, szekrénycsíkokat, függönyt. 1952-ben megalakult a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet, melynek a falu minden lánya, és asszonya tagja lett.
Ekkor már elõrajzolt minták alapján és készen kapott nyersanyaggal dolgoztak.
Budapestrõl küldték csomagban a hímezni valót a höveji telepre.
Szinte minden asszony ettõl a cégtõl ment nyugdíjba.

1993-ban megszûnt a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet.
Sajnos ma már egyre kevesebben készítik ezt a csodálatos kézimunkát, mert az idõsek közül már sokan nem élnek, a fiatalok közül pedig kevesen tanulták meg ezt a mûvészi munkát.
Ezen kevesek közé tartozik: Horváth Miklósné.
Õ most is szívvel lélekkel készíti a szebbnél szebb kézimunkákat.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.016 s