Foldal > Látnivaló > Múzeum > Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

t: 3621

Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

Kpek:


Rszletek:

   Kápolnásnyéken a község szélén áll egy 1800-as évek elején épült kúria, amely a nagy költõ szülõi házaként ismert nagyon sokak elõtt. Ez az épület a Nádasdy grófok volt ispánlaka, amelyben gyermekkorában élt Vörösmarty Mihály, s ma ez a Vörösmarty Emlékmúzeum épülete. Az épület története röviden a következõ:

A ma is álló épület elõdjében született a nagy költõ 1800. december 1-jén délután 4 órakor. A majdani költõ apja idõsebb Vörösmarty Mihály (1764-1817) gróf Nádasdy ispánjaként tevékenykedett a grófi birtokon 1811-ig. Az õ irányítása alatt építettek új ispánlakot, 1801-1802 között, mivel a régi kicsi és rongyos volt már, s az ispán növekedõ családjával nem fért el abban. Az 1802. dec. 31-ei számadási könyvbe írja a költõ apja az építés költségeit: 3918 forint 23 1/2 krajcár. Idõsebb Vörösmarty Mihály szorgalmas, jó gazdálkodónak bizonyult, mert 1811-ben önállósodik, s a gróféktól és a nyéki Balassáktól árendál, bérel földeket és saját hasznára gazdálkodik. A Nádasdy család, emléktáblával jelöli a házon Vörösmarty Mihály születését. A házat a gróf Nádasdy család 1884-ben eladta Ott Károly miniszteri számtanácsosnak 118 holddal. Az épülethez három szobát építtettek hozzá, a gazdasági épületeket lebontatták, s parkosíttatták a ház körüli legelõterületet. Az Ott családtól, unokahúguk dr. Kresz Gézáné, tõle gyermeke ifj. Kresz Géza a Zenede vezetõje, a Zeneakadémia megalapítója örökölte. Az Ott család és a Kresz családok is ápolták Vörösmarty emlékét. Szobát rendeznek be, amelyben elhelyezték Vörösmarty mûveit, Vörösmarty képeit, közöttük Orlay eredeti festményét a nagy költõrõl, egykorú rézmetszeteket Vörösmartyról, amelyeket a ház tulajdonosai nagy utánajárással szereztek meg bécsi gyûjteménybõl. Itt volt Egressy Béni elsõ kottája a megzenésített Szózatról. A második világháborúban a házat több belövés érte. A Kressz család 1949-ig használta, majd felajánlották az államnak, azzal a kikötéssel, hogy emlékmúzeum legyen belõle.



A Fejér Megyei Tanács 1955-re elkészíti és megnyitja a Vörösmarty Emlékmúzeumot, amelynek kiállítását Kovács Péter a Fejér Megyei Múzeum munkatársa rendezi. Az udvaron felállítják Vörösmarty kõ mellszobrát, amelyet Vígh Tamás faragott. A múzemi kiállítás három szobában mutatja be a nagy költõ életútját, munkásságát. Itt láthatók a hozzá kapcsolódó tárgyak is, amelyek közül legbecsesebb az íróasztala, s a család használati tárgyai közül a pecsenyés tál. A költõ születésének 200. évfordulójára kezdeményezésünkre, a Fejér Megyei Önkormányzat, a Kulturális Minisztériummal az épületet kb. 20 millió forintos költséggel helyreállíttatta. Az új fedél, elektromos rendszer, külsõ tatarozás, egy kornak megfelelõ múzeumot varázsolt. A kiállítást is átalakította a Petõfi Irodalmi Múzeum és a Fejér Megyei Múzeumok szakember gárdája. Az új kiállítás dr. Kerényi Ferenc és Horváth Júlia irodalomtörténészek forgatókönyve alapján készült el, amely enteriõr jelleggel mutatja be Vörösmarty Mihály életútját, munkásságát.

Több hagyományt is teremtettünk az elmúlt évek során, többek között, a nyéki középiskolás ballagó osztályok rózsatövet ültetnek a múzeum kertjében, egyben itt búcsúznak el a községtõl is. Rendszeresen megemlékeztek a nagy szülöttrõl, a községi megemlékezések minden év december elsején fáklyás megemlékezéssel zajlanak az utóbbi években.


Nyitva tartása: március 8-december 4-ig hétfõ kivételével 10-18 óráig.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.021 s