Főoldal > Látnivaló > Múzeum > Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

t: 3202

Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum

Képek:


Részletek:

   Kápolnásnyéken a község szélén áll egy 1800-as évek elején épült kúria, amely a nagy költő szülői házaként ismert nagyon sokak előtt. Ez az épület a Nádasdy grófok volt ispánlaka, amelyben gyermekkorában élt Vörösmarty Mihály, s ma ez a Vörösmarty Emlékmúzeum épülete. Az épület története röviden a következő:

A ma is álló épület elődjében született a nagy költő 1800. december 1-jén délután 4 órakor. A majdani költő apja idősebb Vörösmarty Mihály (1764-1817) gróf Nádasdy ispánjaként tevékenykedett a grófi birtokon 1811-ig. Az ő irányítása alatt építettek új ispánlakot, 1801-1802 között, mivel a régi kicsi és rongyos volt már, s az ispán növekedő családjával nem fért el abban. Az 1802. dec. 31-ei számadási könyvbe írja a költő apja az építés költségeit: 3918 forint 23 1/2 krajcár. Idősebb Vörösmarty Mihály szorgalmas, jó gazdálkodónak bizonyult, mert 1811-ben önállósodik, s a gróféktól és a nyéki Balassáktól árendál, bérel földeket és saját hasznára gazdálkodik. A Nádasdy család, emléktáblával jelöli a házon Vörösmarty Mihály születését. A házat a gróf Nádasdy család 1884-ben eladta Ott Károly miniszteri számtanácsosnak 118 holddal. Az épülethez három szobát építtettek hozzá, a gazdasági épületeket lebontatták, s parkosíttatták a ház körüli legelőterületet. Az Ott családtól, unokahúguk dr. Kresz Gézáné, tőle gyermeke ifj. Kresz Géza a Zenede vezetője, a Zeneakadémia megalapítója örökölte. Az Ott család és a Kresz családok is ápolták Vörösmarty emlékét. Szobát rendeznek be, amelyben elhelyezték Vörösmarty műveit, Vörösmarty képeit, közöttük Orlay eredeti festményét a nagy költőről, egykorú rézmetszeteket Vörösmartyról, amelyeket a ház tulajdonosai nagy utánajárással szereztek meg bécsi gyűjteményből. Itt volt Egressy Béni első kottája a megzenésített Szózatról. A második világháborúban a házat több belövés érte. A Kressz család 1949-ig használta, majd felajánlották az államnak, azzal a kikötéssel, hogy emlékmúzeum legyen belőle.



A Fejér Megyei Tanács 1955-re elkészíti és megnyitja a Vörösmarty Emlékmúzeumot, amelynek kiállítását Kovács Péter a Fejér Megyei Múzeum munkatársa rendezi. Az udvaron felállítják Vörösmarty kő mellszobrát, amelyet Vígh Tamás faragott. A múzemi kiállítás három szobában mutatja be a nagy költő életútját, munkásságát. Itt láthatók a hozzá kapcsolódó tárgyak is, amelyek közül legbecsesebb az íróasztala, s a család használati tárgyai közül a pecsenyés tál. A költő születésének 200. évfordulójára kezdeményezésünkre, a Fejér Megyei Önkormányzat, a Kulturális Minisztériummal az épületet kb. 20 millió forintos költséggel helyreállíttatta. Az új fedél, elektromos rendszer, külső tatarozás, egy kornak megfelelő múzeumot varázsolt. A kiállítást is átalakította a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Fejér Megyei Múzeumok szakember gárdája. Az új kiállítás dr. Kerényi Ferenc és Horváth Júlia irodalomtörténészek forgatókönyve alapján készült el, amely enteriőr jelleggel mutatja be Vörösmarty Mihály életútját, munkásságát.

Több hagyományt is teremtettünk az elmúlt évek során, többek között, a nyéki középiskolás ballagó osztályok rózsatövet ültetnek a múzeum kertjében, egyben itt búcsúznak el a községtől is. Rendszeresen megemlékeztek a nagy szülöttről, a községi megemlékezések minden év december elsején fáklyás megemlékezéssel zajlanak az utóbbi években.


Nyitva tartása: március 8-december 4-ig hétfő kivételével 10-18 óráig.


További információ:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.012 s