Főoldal > Látnivaló > Múzeum > Széchenyi István Emlékmúzeum

t: 1790

Széchenyi István Emlékmúzeum

Képek:



Részletek:

   A család és a birtokok központjává Nagycenk Széchényi Ferenc birtokossága idején vált, aki 1783-ban költözött ide. Amellett, hogy itt helyezte el a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait képező híres gyűjteményét, jelentős építkezésbe is kezdett.

Az épület együttes végleges, mondhatjuk mai alakját Széchenyi István alakította ki. Széchényi Ferenc három fia közül István kapta a cenki birtokot. 1834-40 között a soproni Hild Ferdinánddal végeztette az átalakítást, amely nyomán a középső, főépület mellé a nyugati szárnyon egy új kastélyrész került. Gyakorlatilag ebben az épületrészben folyt a mindennapi élet. Ide kerültek a nyugati tapasztalatok alapján a technikai vívmányok, mint például a fürdőszoba vagy a vízöblítéses WC.
István halála után fia, Béla csak kisebb átalakításokat végeztetett az épületen. Az 1860-as években a főépület rizalitközeinek beépítésével szélesebb lett a kastély illetve a virágház öntöttvas oszlopai is elkészültek. A parkba ekkor kerültek a ma is meglévő növényritkaságok.
A kastély életében a II. világháború hozott változást. A bombázások során az épület súlyos károkat szenvedett, berendezésének egy része elpusztult, majd a több mint 20 éves gazdátlanság során a maradék is eltűnt.
Az állagmegóvás 1960-ban kezdődött, amikor az OMF tetőt húzott az addigra rommá lett falak fölé. A helyreállítás a főépület rekonstrukciójával kezdődött 1969-ben. Ebben az épületrészben nyitotta meg kapuit 1973. szeptember 21-én a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely közel 2000 négyzetméteren, 17 teremben mutatja be a Legnagyobb Magyar életét és munkásságát.

A Széchenyi Emlékmúzeum kiállításai
Az U alakú épületegyüttes középső részében és a nyugati keresztszárnyban a Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet.
A földszinti szobában a kastély stílusának, valamint a Széchényiek életmódjáról kialakult történelmi képnek megfelelő főúri bútoregyüttesek kaptak helyet. Az így berendezett szobákban a falakon elhelyezett képekkel, valamint a kiállított bútorokhoz illő asztali tárlókban elhelyezett egyéb eredeti anyaggal tárgyalja a kiállítás a Széchényi-család történetét és kiemelkedő alakjainak, Széchényi Ferencnek és Széchenyi Istvánnak életét, politikai pályafutását. Az emeleti termek makettjei, modelljei a gyakorlatias Széchenyinek állítanak emléket.
A folyosó benyílóban a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, korabeli dokumentumok, emlékek alapján. A kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.

Széchenyi a vízi közlekedés fejlesztéséért is sokat tett. Az egyik tárlóban az Óbudai Hajógyár Széchenyi gőzösének modellje látható, amit még az alapító életében gyártottak és neveztek el!
A vitrinek dokumentumai, tárgyai az Al-Duna szabályozásának óriási jelentőségű (diplomáciai, mérnöki, politikai) munkájáról adnak képet.
Magyarország XIX. századi domborzati térképe jól szemlélteti a folyószabályozások szükségességét és a nagyszabású vállalkozást ezek megvalósítására. Az 1846-ban létrehozott Tiszavölgyi Társulat és Széchenyi szervező munkája kerül bemutatásra a vitrinekben. A pusztító árvizek elleni hatalmas munka, a Tisza szabályozása, csak a század végére fejeződött be. A Kisfaludy gőzös modellje és a korabeli menetrendek a balatoni gőzhajózás megindulását mutatják be.
Az emeleti díszterem nemcsak hatalmas rokokó kályhája és a legismertebb Széchenyi portrék miatt hívja fel magára a figyelmet, de innen mutatkozik meg igazán a kert szépsége és tűnik fel a híres hársfasor impozáns mérete.
Széchenyi már fiatalon a lótenyésztés felé fordult. Angliai tapasztalatai arra ösztökélték, hogy a korszerű állattartást Magyarországon is megvalósítsa. Két ménes is volt a család birtokain. A korszerű lótenyésztés elterjesztése érdekében szervezte az első lóversenyeket, amelyekről színezett kőrajzok és különféle versenydíjak tanúskodnak. Közülük is kiemelkedik a két aranyozott ezüst serleg.
Az épület kereszt szárnyába az Országos Műszaki Múzeum kiállítása került, amely a magyar ipar múlt század végi fejlődését mutatja be.

A magyarországi XIX. századi technika fejlődését bemutató teremsor nemcsak az egyes gazdasági területeken végbement változásokat mutatja be, hanem vázolja azt a szellemi kapacitást is, amit a magyar mérnökök az általános, világméretű fejlődés érdekében kifejtettek. Itt látható többek között Mechwart András hengerszéke, a Bánki - Csonka féle porlasztó és Bánki Donát robbanómotorja.

Szintén ebben az épületszárnyban kapott helyet a múzeum numizmatikai kiállítása. A gyűjtemény a magyar pénztörténetet mutatja be kezdettől az 1000 Ft-os bankjegy megjelenéséig. Nemcsak a magyar pénzeket, hanem a Magyarországon forgott idegeneket is, érzékeltetve a pénzforgalmat, gazdasági kapcsolatokat.

A Széchenyi István Emlékmúzeum nyitva tartási ideje:
Április 1-től október 31-ig: 10-től 18 óráig
November 1-től március 31-ig: 10-től 17 óráig


További információ:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.021 s