Foldal > Látnivaló > Múzeum > Széchenyi István Emlékmúzeum

t: 2674

Széchenyi István Emlékmúzeum

Kpek:



Rszletek:

   A család és a birtokok központjává Nagycenk Széchényi Ferenc birtokossága idején vált, aki 1783-ban költözött ide. Amellett, hogy itt helyezte el a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait képezõ híres gyûjteményét, jelentõs építkezésbe is kezdett.

Az épület együttes végleges, mondhatjuk mai alakját Széchenyi István alakította ki. Széchényi Ferenc három fia közül István kapta a cenki birtokot. 1834-40 között a soproni Hild Ferdinánddal végeztette az átalakítást, amely nyomán a középsõ, fõépület mellé a nyugati szárnyon egy új kastélyrész került. Gyakorlatilag ebben az épületrészben folyt a mindennapi élet. Ide kerültek a nyugati tapasztalatok alapján a technikai vívmányok, mint például a fürdõszoba vagy a vízöblítéses WC.
István halála után fia, Béla csak kisebb átalakításokat végeztetett az épületen. Az 1860-as években a fõépület rizalitközeinek beépítésével szélesebb lett a kastély illetve a virágház öntöttvas oszlopai is elkészültek. A parkba ekkor kerültek a ma is meglévõ növényritkaságok.
A kastély életében a II. világháború hozott változást. A bombázások során az épület súlyos károkat szenvedett, berendezésének egy része elpusztult, majd a több mint 20 éves gazdátlanság során a maradék is eltûnt.
Az állagmegóvás 1960-ban kezdõdött, amikor az OMF tetõt húzott az addigra rommá lett falak fölé. A helyreállítás a fõépület rekonstrukciójával kezdõdött 1969-ben. Ebben az épületrészben nyitotta meg kapuit 1973. szeptember 21-én a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely közel 2000 négyzetméteren, 17 teremben mutatja be a Legnagyobb Magyar életét és munkásságát.

A Széchenyi Emlékmúzeum kiállításai
Az U alakú épületegyüttes középsõ részében és a nyugati keresztszárnyban a Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet.
A földszinti szobában a kastély stílusának, valamint a Széchényiek életmódjáról kialakult történelmi képnek megfelelõ fõúri bútoregyüttesek kaptak helyet. Az így berendezett szobákban a falakon elhelyezett képekkel, valamint a kiállított bútorokhoz illõ asztali tárlókban elhelyezett egyéb eredeti anyaggal tárgyalja a kiállítás a Széchényi-család történetét és kiemelkedõ alakjainak, Széchényi Ferencnek és Széchenyi Istvánnak életét, politikai pályafutását. Az emeleti termek makettjei, modelljei a gyakorlatias Széchenyinek állítanak emléket.
A folyosó benyílóban a Lánchíd építéstörténete követhetõ nyomon, korabeli dokumentumok, emlékek alapján. A kiállítás különleges darabja az alapkõ letételénél használt ezüst vakolókanál.

Széchenyi a vízi közlekedés fejlesztéséért is sokat tett. Az egyik tárlóban az Óbudai Hajógyár Széchenyi gõzösének modellje látható, amit még az alapító életében gyártottak és neveztek el!
A vitrinek dokumentumai, tárgyai az Al-Duna szabályozásának óriási jelentõségû (diplomáciai, mérnöki, politikai) munkájáról adnak képet.
Magyarország XIX. századi domborzati térképe jól szemlélteti a folyószabályozások szükségességét és a nagyszabású vállalkozást ezek megvalósítására. Az 1846-ban létrehozott Tiszavölgyi Társulat és Széchenyi szervezõ munkája kerül bemutatásra a vitrinekben. A pusztító árvizek elleni hatalmas munka, a Tisza szabályozása, csak a század végére fejezõdött be. A Kisfaludy gõzös modellje és a korabeli menetrendek a balatoni gõzhajózás megindulását mutatják be.
Az emeleti díszterem nemcsak hatalmas rokokó kályhája és a legismertebb Széchenyi portrék miatt hívja fel magára a figyelmet, de innen mutatkozik meg igazán a kert szépsége és tûnik fel a híres hársfasor impozáns mérete.
Széchenyi már fiatalon a lótenyésztés felé fordult. Angliai tapasztalatai arra ösztökélték, hogy a korszerû állattartást Magyarországon is megvalósítsa. Két ménes is volt a család birtokain. A korszerû lótenyésztés elterjesztése érdekében szervezte az elsõ lóversenyeket, amelyekrõl színezett kõrajzok és különféle versenydíjak tanúskodnak. Közülük is kiemelkedik a két aranyozott ezüst serleg.
Az épület kereszt szárnyába az Országos Mûszaki Múzeum kiállítása került, amely a magyar ipar múlt század végi fejlõdését mutatja be.

A magyarországi XIX. századi technika fejlõdését bemutató teremsor nemcsak az egyes gazdasági területeken végbement változásokat mutatja be, hanem vázolja azt a szellemi kapacitást is, amit a magyar mérnökök az általános, világméretû fejlõdés érdekében kifejtettek. Itt látható többek között Mechwart András hengerszéke, a Bánki - Csonka féle porlasztó és Bánki Donát robbanómotorja.

Szintén ebben az épületszárnyban kapott helyet a múzeum numizmatikai kiállítása. A gyûjtemény a magyar pénztörténetet mutatja be kezdettõl az 1000 Ft-os bankjegy megjelenéséig. Nemcsak a magyar pénzeket, hanem a Magyarországon forgott idegeneket is, érzékeltetve a pénzforgalmat, gazdasági kapcsolatokat.

A Széchenyi István Emlékmúzeum nyitva tartási ideje:
Április 1-tõl október 31-ig: 10-tõl 18 óráig
November 1-tõl március 31-ig: 10-tõl 17 óráig


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.022 s