Foldal > Látnivaló > Múzeum > Nemzeti Emlékpark

t: 2155

Nemzeti Emlékpark

Kpek:



Rszletek:

   Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítõdött, függetlenül a település akaratától.

A Mátra hegység e térségben, közel Recsk községez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntetõ jellegû kényszermunkatábort létesített.
A mintegy 1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték õket.
A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel.

A tábor kerítésen belüli erdõ fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevõ õrtornyokat.
Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetõt, amit az erdõben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sõt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt.
Az elégtelen táplálkozásnyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak.
Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az õrök agyonlõttek.
Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.
Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és õszén szabadultak. Arra kényszerítették õket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek.
Szabadulásuk után vagy rendõri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták õket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult.
Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendõvel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon.
A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.

A kényszermunkatábor túlélõi 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget.
Az itt töltött, sosem feledhetõ évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megõrzésére emlékmûvet állítottak, amelyet 1991 õszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel.
Ezt követõen a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át.
Az emlékparkban az erdõtõl újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait.
Felépült egy valósághû barakk is, melyben kiállítás található az összegyûjtött emlékekbõl.

Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthetõ, az útirányt végig táblák jelzik.
A park bejáratánál az egykori õrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmû, melyen mindig van koszorú, virág.

A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. Az ottani tájékozódást táblák segítik.

Elõre bejelentett csoportoknak elõadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.

Bejelentkezés a Mûvelõdési ház vezetõjénél Hugyecz Jánosnál a 06/20/935-9043-as telefonszámon.

A Kiállítóhely nyitva tartása:
május 1-tõl szeptember 30-ig:
minden nap 9-17 óráig,

október 1-tõl április 30-ig:
szombaton és vasárnap: 9-15 óráig.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.021 s