Foldal > Látnivaló > Múzeum > Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

t: 3862

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

Kpek:


Rszletek:

   A Pick Szeged Rt. kezelésében lévõ gyûjtemény a világhírû szegedi szalámi gyártásának a történetét mutatja be.

A teljes munkafolyamatot szemléltetõ kiállításon látható a hagyományos anyagelõkészítésben használt ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltõgép is.

Állandó kiállítások:
A Pick szalámi története
Pick szalámi (szegedi téliszalámi): évszázados hagyományon alapuló, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fûszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel készült, nemespenész-bevonatú termék.
A szalámi elõállításának fõbb lépései: az élõállat állomány elõkészítése, a vágás, a félsertések minõségi válogatása, hûtése, csontozása, a sertéshús és a szalonna aprítása, fûszerezés, bélbe töltés, füstölés, szárítás, érlelés, penészkialakítás, csomagolás.
A Pick szalámi kiemelkedõ tulajdonságait, a harmonikus illatot és az egyedi ízt a helyi sajátosságok adják. Az alapanyag jellegzetessége, a szalámigyártás hagyományõrzõ gyártástechnológiája, a Tisza közelségéhez kapcsolódó klimatikus viszonyok, a penészflóra jelenléte, a megõrzött szalámimestertõl szalámimesternek átadott mesterségbeli tudás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma már hagyományos terméknek számító szegedi téliszalámi meghódítsa a világot.

Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bõvített. 1883-ban Olaszországból hozott munkásokkal már nagyobb mennyiségben gyártott szalámit. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követõen özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég.
A Pick család vezetése alatt, majd a késõbbiekben is nagynevû szalámimesterei voltak a gyárnak, akiknek mesterség iránti rajongása tiszteletet parancsoló. A szalámikészítés technológiája valóban megkövetelte, hogy a szalámimester szinte megszállottja legyen a szakmájának. A szalámimester tudománya többirányú ismeretet követelt, így a paszta összetételének a szabályozása, a fûszerezés, ami a legféltettebb titkok közé tartozott, míg a legfõbb tudományt a füstölés-érlelés jelentette.
A minõségi munka nem képzelhetõ el technikai és technológiai modernizáció nélkül. Ez a szándék és törekvés folyamatosan jelen van a szegedi szalámigyárban. Ennek eredményeképpen az 1950-es évek végére a hûtéstechnika biztosítani tudta az egész éven át tartó folyamatos termelést, így a téliszalámi régi szezonális jellegét csak a nevében õrizte meg.
A szakma szeretete, a hagyományok ápolása, a mesterségbeli tudás, az alapvetõ rátermettség, továbbá a klimatikus viszonyok, a kedvezõ nyersanyagellátás, a mûszaki fejlettség, a gyártástechnológia világszínvonala együttesen biztosítják a Pick szalámi hagyományosan kiváló minõségét.


A szegedi paprika története
Szegedi paprika (szegedi fûszerpaprika-õrlemény): a kedvezõ adottságokkal rendelkezõ szegedi tájkörzetben hagyományos módon megtermelt fûszerpaprika-növény tövön beérett, utóérlelt, majd megszárított termésének megõrlésével készül.
A paprika elnevezés a 18. században bukkant fel elõször, mint a bors délszláv nevének (papar) kicsinyítõ képzõs alakja, s ezután a magyar használat által vált egyetemes, nemzetközi szóvá.
Szegeden 1748-ból találjuk az elsõ feljegyzést egy piarista számadáskönyvben, melyben a paprika szó szerepel.
Hazánkban kezdetben orvosságként használták hideglelés (váltóláz) ellen, csak késõbb vált a magyar konyha meghatározó fûszerévé.
A paprikatermesztés a régióban Szeged-Alsóvárosról indult a Szegedhez közel esõ feketehomokos területeken, a Tisza áradmányos földjén. 1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fûszerpaprikából készült õrleményt tilos szegedi paprikaként forgalmazni.
A szegedi paprika egyedülálló minõségének genetikai alapját a Szeged környékén nemesített, államilag elismert fûszerpaprika-fajták jelentik. Ezek alkalmazkodtak a tájkörzet adottságaihoz legjobban, ugyanis nemesítésük folyamatában felhasználták az e vidéken egy évszázad alatt kialakult eredeti ízt, aromát, színt adó fûszerpaprika-populációt.
A szegedi paprika különleges volta nemcsak a több száz éves törõdésnek, a felhalmozódott szaktudásnak és a hagyományok erényeit követõ feldolgozásnak köszönhetõ, hanem annak is, hogy Magyarországon nagyon kedvezõek a feltételek a melegkedvelõ fûszerpaprika számára. A szegedi tájkörzetben olyan hõmérsékleti, napfény- és csapadékviszonyok uralkodnak, amelyek valamennyi fûszerpaprika-termõ terület közül itt a legkedvezõbbek.

Nyitva keddtõl szombatig 15-tõl 18 óráig.
Csoportokat a látogatást megelõzõ héten történõ bejelentkezéssel
a nyitvatartási idõn kívül is,
(vasárnap és hétfõ kivételével) naponta 10 és 18 óra között fogadnak.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.014 s