Foldal > Látnivaló > Múzeum > Mûvésztelep

t: 3575

Mûvésztelep

Kpek:



Rszletek:

   A szolnoki mûvésztelep August von Pettenkofen osztrák festõ 1851-tõl kezdõdõ szolnoki látogatásaival számlálhatja elsõ, spontán szervezõdésû korszakát.
A sokat utazó mûvész összekötõ kapocs volt Párizs és Közép-Európa között.
Számos osztrák és magyar festõ figyelmét õ terelte elõször Szolnok felé konvenciómentes, érzéssel teli ábrázolásmódjával.

A poros, illetve a folyók partján párás síkvidéki táj sajátos levegõje miatt egy szürkésen összefogott alapkarakter jellemezte apró képeit, melyek jól érzékeltetik a napfény és a meleg árnyékok jelenlétét.
Ez a nagybányai festõk elõkészületi, u. n. finom naturalista éveinek mûvészi dilemmájára éppúgy rímel, mint a holland kortársak hágai iskolájának megoldásaira. És ahogy másutt, úgy Szolnokon is hamarosan kifejlõdött a színesebb látásmód, mely a visszaverõdõ fények plein-air ábrázolásával gazdagította a képek összhatását.

A Párizsban Munkácsy Mihály környezetében dolgozó Deák-Ébner Lajost és Aggházy Gyulát annyira fellelkesítette Pettenkofen Szolnok-élménye, hogy az elõbbi 1875-tõl 1887-ig minden nyarát Szolnokon töltötte és csak télen ment vissza Párizsba, az utóbbi pedig 1876-ban egy egész évet töltött az alföldi városkában. 1875-78 körül készített szolnoki tájképtanulmányaik - a Münchenbõl csak átmenetileg ide kiránduló Böhm Páléival együtt - a magyar plein-air korai értékes eredményei. (Pl. Deák-Ébner Lajos: Tájkép szalmakunyhóval, 1875 körül.)

Szolnok harmadik korszaka a mûvésztelep 1899-1902 közötti hivatalos beindításához köthetõ. Ekkori legjelentékenyebb mestere Fényes Adolf és Bihari Sándor volt. Mellettük Szilányi Lajos, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc fõként tájfestõként, Zombory Lajos pedig állatfestõként vált híressé.
Bár kivétel nélkül foglalkoztak a plein-air itt meghonosítható alkalmazásával, egységes stílust, sajátos szolnoki iskolát nem fejlesztettek ki, ez nem is tartozott célkitûzéseik közé. Jelentõségük sem éri el a náluk egységesebben, következetesebben fellépõ nagybányai mesterekét.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.016 s