Foldal > Látnivaló > Természeti érték > Tisza-tavi tanösvény, csónakos túra

t: 4001

Tisza-tavi tanösvény, csónakos túra

Kpek:


Rszletek:

   A terület természeti képe a tározó kialakításától napjainkig hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképp mocsárrétek, nádas-gyékényes mocsarasok, hatalmas nyílt víztükrök és sekélyebb nyílt vizes hinarasok váltakoznak.
A hajdani vadregényes vízivilág hangulatának õrzõi a tündérrózsa, a vízitök és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák.

Hínármezõik búbos vöcskök, vörösnyakú vöcsök és feketenyakú vöcskök, kormos szerkõ és fattyúszerkõk fészekeit hordozzák.
A nagyhínárok vízfelszínen szétterülõ levelein vízityúkok lépdelnek.
Az utóbbi években gyors terjedésnek indult tündérfátyol sárga szõnyegei több hektárt is boríthatnak, leginkább a hullámzásnak kevéssé kitett helyeken, nádasok, gyékényesek zugaiban.
Az Európa-szerte eltûnõben levõ, a vörös könyvben jegyzett sulyom egyre nagyobb területet hódít el. Sûrû, egybefüggõ mezõi egyhangúak, gyéren lakottak.
A nádasok, gyékényesek szegélyében szórványosan virágkáka, sárga nõszirom virít.
A nagyobb összefüggõ nádasokban gémtelepnek alakulnak ki, a vörösgém, a kis kócsag és nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökösgém mellett a parti nádszegélyekben a törpegém is megtelepszik.
Sekély vízborítású gyékényesekben cigányréce is költ.
A fûz-nyár ligeterdõk féltett fészkelõ madarai a fekete gólya, a barna kánya, a kerecsensólyom és viszonylag gyakran felbukkan a vadászó kabasólyom.

A Tisza-tó tájképet is meghatározó elemei a Valki- és Poroszlói-medencék kiszáradt facsoportjai, magányosan álló kiszáradt fái.
Rendszeresen idõznek rajtuk szárítkozó kárókatonák, de rétisasok és halászsasok is.
A fákon kárókatonák, szürke gémek és bakcsók költenek.
Tavaszi-õszi madárvonuláskor több százezerre tehetõ a Tisza-tavon idõzõ vadludak, récék száma, mennyiségük a feltöltés után rohamosan megemelkedett. A tározó töltésérõl jól megfigyelhetõk.

A korábban folyóvízre jellemzõ halfauna összetétele átrendezõdött és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak.
A tó halállománya gazdag, sok fajnak jelent változatos élõhelyet.
A jelenleg ismert, közel ötven halfajból több védett faj is megtalálható.
A terület faunisztikai szenzációja a hód megjelenése volt, a Tisza magasabb fekvésû partjait borító erdõkben az õzek és a vaddisznók mellett viszonylag gyakori a vadmacska is.
A fokozottan védett vidra rejtett életmódot él, de nyomai elárulják jelenlétét.

A teljes Tisza-tó szerencsés jellegzetessége, hogy egymást nem zavarva, egyidõben férnek meg itt a déli rész mozgalmas vízisport-kedvelõi, a fürdõzõk, az északi rész csendet óhajtó horgászai és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó ökoturisták.
A vízi turizmus mellett az elmúlt években az azt kiszolgáló falusi turizmus, valamint a lovas- és a kerékpár-turizmus is erõteljes fejlõdésnek indult.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.016 s