Foldal > Látnivaló > Mûemlék > Várkastély

t: 3246

Várkastély

Kpek:



Rszletek:

   A várkastély a falu legrégebbi építészeti emléke.

Mûemléki védettséget élvez. Történetébõl korábban már érintettünk néhány mozzanatot, most õsszefoglaljuk históriáját.

Írott forrásaink elõször 1288-ban említik, de a településnév elsõ írasos megjelenése (Egurwar) már annak korábbi meglétére utal.

Az elsõ erõd itt feltehetõen a tatárjárás után épülhetett.

Ez a cölöpsorral megerõsített földvár azonban a belháborúk során elpusztult.
1325-ben már nem említik.

A mai változat õsét Egervári László építtette, aki 1476-ban kapott erre engedélyt Mátyás királytól.
1477 - 1489 között épült fel.

Gótikus stílusú, nemcsak falai, hanem minden eleme (köztük a díszítõ elemek, mennyezeti bordák, mérmûvek) is téglából készültek.
1535-ben került a Nádasdy család tulajdonába.
Az idõközben romossá váló épületet Nádasdy Kristóf újította fel.
Az átépítés 1569-re fejezõdött be, ennek emlékét õrzi a délkeleti saroktoronyra elhelyezett Nádasdy-Choron-címer.

A várkastély ma álló épülettömbje jellegét ennek a reneszánsz stílusú átépítésnek köszönheti.
A kõzel szabályos négyszög alaprajzú, minden oldalról zárt, sarkain deltoid alakú, úgynevezett óolasz bástyát idézõ tornyokkal körülvett épület a belsõ várat alkotta, melyet egy külsõ, cölöpsorból, vesszõfonatokból és földbõl épített erõdítmény, valamint vizesárok vett körül.
Egy mocsár szigetén így komoly erõsség lehetett.
Katonai jelentõsége 1600, Kanizsa várának török kézre kerülésével nõtt meg, 1602 és 1690 (Kanizsa visszafoglalása) közt törvénycikkek egész sora rendelkezik megerõsítésérõl

A vár alaprajza a Nádasdyak építkezése korából 1676-ban a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt Széchényi György kalocsai érsek vásárolta meg, ettól kezdõdóen 1873-ig a Széchényi család tagjai birtokolják.
Újabb nagy felújítása és mai arculatának kialakítása Széchényi Zsigmond nevéhez fûzõdik. Az elbukott Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után a vár erõdítmény jellegét meg kellett szüntetni.
1712 - 13-ban a külsõ várat és a belsõ vár épületének északi szárnyát lebontják, így alakul ki a mai kastély U alakú épülettömbje.
Ennek az átépítésnek köszönhetõk a déli és nyugati szárny barokk árkádfolyosói, valamint a várkastély belsõ beosztása, kétemeletes kialakítása.
A keleti szárny belsõ kialakítása az 1750-es évekre tehetõ, amikor Széchényi Ignác itt pompás kápolnát alakított ki, két kórussal, egy oratóriummal, három oltárral.
Ugyancsak ebben az idõszakban kerültek a saroktornyokra az S, P, Q, R betût formázó szélkakasok.

A XIX. század vége és XX. század elsõ fele (különösen az 1945 utáni idõszak) a várkastély pusztulásának idõszaka.

Helyreállítására 1960 - 65 között került sor.
A helyreállítás elõtt elvégezték a legalapvetõbb régészeti és levéltári kutatási, tervezési munkákat.
1961-ben elkezdõdhetett az építészeti helyreállítás.
A facölöpökre épített, rossz állapotú, megsüllyedt falakat vasbeton cölöpökkel alapozták újra, majd a déli szárny kifelé dõlõ falait és a befelé dõlõ belsõ árkádsort húzták vissza eredeti helyükre.
A déli szárny falainak stabilizálása lehetõvé tette a falat megtámasztó, ormótlan pillérek eltávolítását.
Kibontották a befalazott udvari barokk árkádíveket is.
A belsõ boltozatok egy részét azonban statikai okokból vasbeton síkfödémekkel helyettesítették.

Ma a várkastély állami tulajdonban van.
A használati jogot Zala Megye Önkormányzata kapta meg.
Üzemeltetõje a Zalatour Kft.
Az épületben turistaszálló üzemel, délkeleti toronyszobájában a vár történetét bemutató kiállítás kapott helyet.
Az udvarán felépített szabadtén színpad a nyári hónapokban az Egervári Esték rendezvényeinek ad otthont.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.015 s