Foldal > Látnivaló > Mûemlék > Cserteri vár romja

t: 3305

Cserteri vár romja

Kpek:



Rszletek:

   Egy 1265-ös keltezésû adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínûleg nem állt.
A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett, mert a Kacsics birtokhoz tartozó Szõllõs várának megtámadásában - 1290 körül - Ágasvár és Hasznos urai is részt vettek.
A középkor során a Rátót nemzetséghez tartozó Pásztói család volt a birtokosa.
A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerõsítésérõl rendelkeztek.
Nem volt jelentõs vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett.
1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé.
1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület, ásatást még nem végeztek benne.

A hosszúkás, belsõtornyos vár alaprajza az erõsen romos állapot miatt pontosan nem állapítható meg.
Magját az ötszöges öregtorony falmaradványai képezik, ezt falszoros veszi körül.
A belsõ várhoz palotaszárny is tartozott, ennek falai a keleti oldalon még ma is állnak.
A belsõ vár védelmi rendszeréhez tartozott egy vastagfalú négyzetes torony is, amely ma falomladékkal erõsen fel van töltve.
A vár a Gombás tetõ 333 méter magas, sziklás oldalú gerincnyúlványán áll, a gerinc felõl védelmet biztosít nyakárok még feltöltõdött állapotában is felismerhetõ.



2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.071 s