Foldal > Vásár > Kézmûves vásár > Hortobágyi Hídi Vásár

t: 3755

Hortobágyi Hídi Vásár

Kpek:

Rszletek:


Hortobágyi Hídivásár

2010. augusztus 20-22.

* Helye: Hortobágyi vásártér, Hortobágy, Petõfi tér.
* Szervezõ: Hortobágy Község Önkormányzata
* Vásárrendezési információ: Csibi Gábor Tel.: 06/52 369-401 www.hortobagy.hu

A hortobágyi hídi vásár a Debreceni vásárok egyikeként a 19. század elejétõl indult be, de turisztikai jelentõségre csak a 1960-as években tett szert, és mint ilyen az 1970-es, 80-as években élte fénykorát. 

A rendezõk szándéka szerint – a világörökségi címre tekintettel - továbbra is a tájra jellemzõ népmûvészeti hagyományok, kézmûves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, vásári komédiások kapnak fõszerepet. 
Idõpontja évszázados hagyomány szerint augusztus 20-ához, az államalapítás és Szent István ünnepéhez, illetve a Debreceni Virágkarneválhoz kötõdik. 

A hangulatos vásár helyszíne a Kilenclyukú híd, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kõhídja melletti terület. A kiegészítõ programok azonban más helyszíneken is zajlanak. A Vízi színpadon délutánonként folklórmûsor szórakoztatja a látogatókat. A Hortobágyi Csárda udvarán pedig ökörsütés, valamint a jellegzetes pásztorételek - mint a slambuc vagy a gulyás - várja a megéhezett vásárba látogató vendégeket.

A hortobágyi Kilenclyukú híd

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idõ után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani és a fenntartása is egyre több pénzbe került. A debreceni marhakereskedõk csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen a hídfõn vonultak Szolnok felé és onnét Bécsbe. A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, nem vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülése végett Debrecen állandó õrséget állított a hortobágyi hídra.

Hortobágyi Nagycsárda

A Hortobágyi Csárda a XVIII. századi magyar vendéglátás legértékesebb építészeti mûemléke. Ez a puszta legrégibb épülete, a mellette lévõ templom nagyságú állással együtt. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelsõ "korcsmaházat" szomjas és fáradt utasoknak. Indokolta ezt az is, hogy Lipót király megerõsítette a hortobágyi régi vámszedési jogot, és Diószegi Sámuel, városi szenátor, mint postamester a Debrecen-Pest postaút egyik lóváltó állomásául a mátai hídfõt jelölte ki.



2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.023 s