Főoldal > Vásár > Kézműves vásár > Hortobágyi Hídi Vásár

t: 2896

Hortobágyi Hídi Vásár

Képek:

Részletek:


Hortobágyi Hídivásár

2010. augusztus 20-22.

* Helye: Hortobágyi vásártér, Hortobágy, Petőfi tér.
* Szervező: Hortobágy Község Önkormányzata
* Vásárrendezési információ: Csibi Gábor Tel.: 06/52 369-401 www.hortobagy.hu

A hortobágyi hídi vásár a Debreceni vásárok egyikeként a 19. század elejétől indult be, de turisztikai jelentőségre csak a 1960-as években tett szert, és mint ilyen az 1970-es, 80-as években élte fénykorát. 

A rendezők szándéka szerint – a világörökségi címre tekintettel - továbbra is a tájra jellemző népművészeti hagyományok, kézműves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, vásári komédiások kapnak főszerepet. 
Időpontja évszázados hagyomány szerint augusztus 20-ához, az államalapítás és Szent István ünnepéhez, illetve a Debreceni Virágkarneválhoz kötődik. 

A hangulatos vásár helyszíne a Kilenclyukú híd, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja melletti terület. A kiegészítő programok azonban más helyszíneken is zajlanak. A Vízi színpadon délutánonként folklórműsor szórakoztatja a látogatókat. A Hortobágyi Csárda udvarán pedig ökörsütés, valamint a jellegzetes pásztorételek - mint a slambuc vagy a gulyás - várja a megéhezett vásárba látogató vendégeket.

A hortobágyi Kilenclyukú híd

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani és a fenntartása is egyre több pénzbe került. A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen a hídfőn vonultak Szolnok felé és onnét Bécsbe. A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, nem vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülése végett Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi hídra.

Hortobágyi Nagycsárda

A Hortobágyi Csárda a XVIII. századi magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Ez a puszta legrégibb épülete, a mellette lévő templom nagyságú állással együtt. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső "korcsmaházat" szomjas és fáradt utasoknak. Indokolta ezt az is, hogy Lipót király megerősítette a hortobágyi régi vámszedési jogot, és Diószegi Sámuel, városi szenátor, mint postamester a Debrecen-Pest postaút egyik lóváltó állomásául a mátai hídfőt jelölte ki.



2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.018 s