Foldal > Látnivaló > Mûemlék > Széchenyi-kastély

t: 3041

Széchenyi-kastély

Kpek:



Rszletek:

    A kiscenki majorház helyén, falainak felhasználásával kezdte meg a barokk kastély építését Széchényi Antal 1750 körül. Ez idõbõl származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A nagyszabású terv nem készült el, azonban irányt szabott az 1760 körül befejezõdött építkezésnek.A fõépület három részbõl állt, középsõ részének nagyterméhez angyalszobrokkal díszített lépcsõház vezetett. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet.Ekkor készül el a középrizalit ormozatában lévõ, nagyméretû Széchényi címer is. Kiépül a geometrikus rajzú "francia kert" a fõépület elõtt, s a bejáratot õrépületek övezik. Ennek tengelyében kezdõdött a nevezetes hársfasor, melynek építése Antal gróf feleségének Barkóczy Zsuzsannának a nevéhez fûzõdik. Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözik a kastélyba. Híressé teszi a betûrendes és szakkatalógussal is rendelkezõ könyvtárát és gyûjteményét. 1791-ben Hefele Menyhért készít tervet a kastély nagyszabású, kétemeletessé történõ átépítésére. A gróf azonban eláll a nagymérvû építkezéstõl, és az elképzelés csak kisebb részletekben használja fel. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízza meg, és az építkezést 1799-ben el is kezdik. A földszint szobasorát beboltozzák és a manzard helyére egységes emeletet húznak. Emelet kerül a keleti szárny istállója és a nyugati, ún. "Vörös kastély" földszintes szárnyaira is. Az építkezés 1800 nyarán fejezõdik be, és a kastélyegyüttes egységes, kora klasszicista homlokzatot kap. Ferenc gróf 1820-ban bekövetkezett halála után fia, Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével 1834-40 között ismét átépíti azt. A fõépületben egyetlen változás történt: a színházterem megszûnése. Az addig gazdasági célokat szolgáló épületrészt romantikus lakószárnnyá bõvítik és Széchenyi István ide helyezi át lakosztályát és könyvtárát.Nagy gondot fordít a kastély szárazabbá tételére és az épületben - hazánkban akkor még egyedülállóan - gázvilágítást létesít. Más technikai újdonságokkal is felszerelte kastélyát, fürdõszobák, vízöblítéses WC-k szolgálták kényelmét. A korábban csak gazdasági célokat szolgáló keleti szárny a magyar lótenyésztés bölcsõjévé vált. A kastélypark idõközben Ferenc és István gróf keze nyomán francia kertbõl angolparkká formálódott. Széchenyi István örököse elsõszülött fia, Béla lett. 1860 után a kastélyon csak kisebb átalakításokat végeztek. Számos növényritkaságot telepítettek az akkor már százéves hatalmas platánfák közé. Kora legnevezettesebb kastélyparkjaként tartották számon.A kastélyegyüttes nem változott 1945-ig, azonban a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, berendezései nagy részét elpusztították. A végleges, Széchenyi Istvánhoz méltó újjáépítését 1969-ben országos méretû összefogás tette lehetõvé. Így a fõépületben és a nyugati szárnyban Széchenyi István Emlékmúzeum kapott otthont, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és kocsimúzeum, míg a Vörös kastélyban szálloda, étterem és kávéház létesült. Az Emlékmúzeum a két részbõl áll. A földszinti teremsor a Széchényi család életét és Széchenyi István életét mutatja be. Másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, politikai tevékenységét mutatja be. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és makettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezõgazdaság, az ipar bemutatását. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.014 s