Főoldal > Látnivaló > Műemlék > Széchenyi-kastély

t: 1915

Széchenyi-kastély

Képek:



Részletek:

    A kiscenki majorház helyén, falainak felhasználásával kezdte meg a barokk kastély építését Széchényi Antal 1750 körül. Ez időből származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A nagyszabású terv nem készült el, azonban irányt szabott az 1760 körül befejeződött építkezésnek.A főépület három részből állt, középső részének nagyterméhez angyalszobrokkal díszített lépcsőház vezetett. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet.Ekkor készül el a középrizalit ormozatában lévő, nagyméretű Széchényi címer is. Kiépül a geometrikus rajzú "francia kert" a főépület előtt, s a bejáratot őrépületek övezik. Ennek tengelyében kezdődött a nevezetes hársfasor, melynek építése Antal gróf feleségének Barkóczy Zsuzsannának a nevéhez fűződik. Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözik a kastélyba. Híressé teszi a betűrendes és szakkatalógussal is rendelkező könyvtárát és gyűjteményét. 1791-ben Hefele Menyhért készít tervet a kastély nagyszabású, kétemeletessé történő átépítésére. A gróf azonban eláll a nagymérvű építkezéstől, és az elképzelés csak kisebb részletekben használja fel. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízza meg, és az építkezést 1799-ben el is kezdik. A földszint szobasorát beboltozzák és a manzard helyére egységes emeletet húznak. Emelet kerül a keleti szárny istállója és a nyugati, ún. "Vörös kastély" földszintes szárnyaira is. Az építkezés 1800 nyarán fejeződik be, és a kastélyegyüttes egységes, kora klasszicista homlokzatot kap. Ferenc gróf 1820-ban bekövetkezett halála után fia, Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével 1834-40 között ismét átépíti azt. A főépületben egyetlen változás történt: a színházterem megszűnése. Az addig gazdasági célokat szolgáló épületrészt romantikus lakószárnnyá bővítik és Széchenyi István ide helyezi át lakosztályát és könyvtárát.Nagy gondot fordít a kastély szárazabbá tételére és az épületben - hazánkban akkor még egyedülállóan - gázvilágítást létesít. Más technikai újdonságokkal is felszerelte kastélyát, fürdőszobák, vízöblítéses WC-k szolgálták kényelmét. A korábban csak gazdasági célokat szolgáló keleti szárny a magyar lótenyésztés bölcsőjévé vált. A kastélypark időközben Ferenc és István gróf keze nyomán francia kertből angolparkká formálódott. Széchenyi István örököse elsőszülött fia, Béla lett. 1860 után a kastélyon csak kisebb átalakításokat végeztek. Számos növényritkaságot telepítettek az akkor már százéves hatalmas platánfák közé. Kora legnevezettesebb kastélyparkjaként tartották számon.A kastélyegyüttes nem változott 1945-ig, azonban a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, berendezései nagy részét elpusztították. A végleges, Széchenyi Istvánhoz méltó újjáépítését 1969-ben országos méretű összefogás tette lehetővé. Így a főépületben és a nyugati szárnyban Széchenyi István Emlékmúzeum kapott otthont, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és kocsimúzeum, míg a Vörös kastélyban szálloda, étterem és kávéház létesült. Az Emlékmúzeum a két részből áll. A földszinti teremsor a Széchényi család életét és Széchenyi István életét mutatja be. Másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, politikai tevékenységét mutatja be. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és makettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezőgazdaság, az ipar bemutatását. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.


További információ:


2009 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.011 s