Foldal > Látnivaló > Természeti érték > Brunszvik-kastély parkja

t: 3548

Brunszvik-kastély parkja

Kpek:


Rszletek:

   Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat? - írta 1815-ben az angol Richard Bright útja elsõ állomásáról, a martonvásári Brunszvik kastélyról.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynõtõl kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot.

A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki.
Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt.
A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyõ, a juhar és a platán.
A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek.

A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század elsõ évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerzõ.
Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, fõként a család hölgytagjaihoz fûzõdõ barátsága vonzotta erre a helyre.
Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta.
A park varázsa és a felcsendülõ muzsika népszerûsége ma is töretlen.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.022 s