Foldal > Látnivaló > Mûemlék > Ciszterci romkert

t: 3244

Ciszterci romkert

Kpek:


Rszletek:

   A gazdag királyi javadalmak révén országos jelentõségû kolostorba az alsó-ausztriai Heiligenkreuzból érkeztek az elsõ szerzetesek.
A Duna és a Sárvíz mocsarai közt elterülõ Cikádor vad természeti környezete megfelelõ helyszínt nyújtott a ciszterek hagyományos, missziós tevékenységéhez.
Fejlesztették a szõlõmûvelést, tanították a rideg állattartásról az istállózó állattartásra való áttérést, és õk kezdték meg a vidék lecsapolását, amit azonban a tatárjárás megakasztott.
A kolostor gazdasági jelentõségét mutatja, hogy pápa és a IV. Lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek borügyleteivel.

A háromhajós, majd 60 m hosszú (majdnem olyan hosszú volt, mint a pécsi székesegyház!) templom a rendi szokásoknak megfelelõen egyenes szentélyzáródású volt, széles kereszthajóval.
A tatárjárás során az apátság elpusztult, ezt követõen csak 1347 körül kezdték meg az újjáépítését, régi fényét azonban soha többé nem nyerte vissza.
Végleges hanyatlásnak 1420-tól indult, amikor a Délvidékrõl menekülõ bencésekkel telt meg a kolostor, és élére bencés apát került.
1475-tõl már mint a bátai bencés apátság tulajdonát említik. Az apátság és a körülötte kialakult település új elnevezése (Cikádor helyett Bátaszék) is az új tulajdonosokra utal.
A török veszély közeledtével az apátságot átépítették, erõdítmény jelleget adva neki.
A török többször feldúlta, de Evlia Cselebi a XVII. században a dzsámivá átalakított keresztény templomot még nagyon szépnek látta.
Az apátság és temploma a törökök kiûzését követõen pusztult el véglegesen.

Valter Ilona régész 1994-96-ban végzett ásatásai tisztázták az eredeti apátsági templom alapjait, melynek rekonstruált maradványait ma a Nagyboldogasszony templom melletti romkertben láthatjuk.


Tovbbi informci:


2009 - LHP Portlcsoport - Minden jog fenntartva
0.019 s