Addiktológiai segítség: Mikor és hogyan kérjünk támogatást?

A modern társadalomban az addikciók számos formában jelennek meg, és egyre több embert érintenek világszerte. Az addiktológia, mint tudományág, létfontosságú szerepet tölt be ezeknek a függőségeknek a kezelésében, megelőzésében és megértésében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mi is az addiktológia, milyen jelzésekre kell figyelnünk, ha addiktológiai segítségre van szükségünk, és hogyan zajlik egy függőségi probléma kezelése.

Mi az addiktológia?

Az addiktológia a függőségekkel (addikciókkal) foglalkozó tudományág, amely azok megelőzésére, felismerésére, kezelésére és rehabilitációjára koncentrál. Ez a tudományterület nem csak a kémiai függőségeket (például alkohol, drogok, gyógyszerek) vizsgálja, hanem a viselkedési függőségeket is, mint például a szerencsejáték, az internet, a vásárlás vagy az evés függőségét.

Az addiktológia interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, ötvözve a pszichológiát, a pszichiátriát, a társadalomtudományokat, az orvostudományt és még számos más területet, hogy átfogó képet nyújtson az addikció mechanizmusairól, hatásairól és kezelési lehetőségeiről. Az addiktológusok feladatai közé tartozik az addikciós viselkedések felismerése, az érintettek és családjaik támogatása, valamint a megelőzési és intervenciós programok kidolgozása és végrehajtása.

Milyen tünetekkel forduljunk addiktológushoz?

Tünetek, amelyek esetén érdemes addiktológushoz fordulni, többek között a kontrollvesztés, amikor az érintett nem képes ellenőrizni a függőségét okozó viselkedést vagy anyag használatát. 

A tolerancia növekedése, vagyis amikor az adott anyagból vagy tevékenységből egyre többre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje. Megvonási tünetek jelentkezése, amikor az érintett abbahagyja vagy csökkenti a függőséget okozó anyag használatát vagy tevékenységet. Az életvitel zavarai is jelzésértékűek, amikor a függőség befolyásolja a munkát, iskolát, kapcsolatokat vagy más fontos életterületeket. 

Ha valaki a káros következmények tudatában is folytatja a függőséget okozó viselkedést vagy anyag használatát, az szintén aggodalomra ad okot. A sóvárgás, az erős vágy vagy kényszerérzet az anyag használata vagy a tevékenység végzése iránt, valamint a szociális és szabadidős tevékenységek elhanyagolása is indokolhatja az addiktológiai segítség keresését.

Ha ezek közül bármelyik tünet vagy állapot fennáll, fontos felkeresni egy addiktológiai szakembert. Az addiktológiai kezelés a függőségi viselkedés megértésén, a függőséget fenntartó tényezők kezelésén, a megvonási tünetek enyhítésén és a hosszú távú felépülés támogatásán alapul.

Mit tehetünk, ha egy hozzátartozónkon tapasztaljuk a függőség jeleit?

Amikor egy hozzátartozón függőség jeleit észleljük, fontos a helyzetet érzékenyen és támogatóan megközelíteni, miközben lépéseket teszünk a segítségnyújtás érdekében. Itt van néhány lépés, amit megtehetünk:

1. Tájékozódás: Informálódjunk a függőségről, hogy jobban megértsük, mivel állunk szemben. A tudás segíthet abban, hogy támogatóak és empatikusak legyünk.

2. Nyílt kommunikáció: Próbáljunk meg nyílt és őszinte beszélgetést kezdeményezni a hozzátartozónkkal a problémáról. Fontos, hogy kifejezzük aggodalmunkat szeretettel és támogatással, kerülve a vádaskodást vagy ítélkezést.

3. Támogatás kifejezése: Fejezzük ki, hogy támogatjuk őt, és készen állunk arra, hogy segítsünk neki a felépülési folyamatban. Ez magában foglalhatja a kezelési lehetőségekkel való segítséget vagy egyszerűen csak azt, hogy ott vagyunk számára, amikor szüksége van ránk.

4. Szakemberhez fordulás: Bátorítsuk a hozzátartozót, hogy keresse fel egy szakember, például egy addiktológus segítségét. Ha szükséges, segíthetünk neki időpontot foglalni vagy akár elkísérhetjük őt a konzultációra.

5. Támogató csoportok: Ajánljuk fel, hogy keresünk helyi vagy online támogató csoportokat, ahol másokkal is megoszthatja tapasztalatait és tanulhat mások felépüléséből.

6. Saját határaink meghatározása: Fontos, hogy saját magunkra is vigyázzuk. Határozzuk meg és kommunikáljuk saját határainkat a hozzátartozóval, hogy megvédjük saját jólétünket is.

7. Türelem és kitartás: A felépülés gyakran hosszú és kihívásokkal teli folyamat. Legyünk türelmesek és kitartóak, készüljünk fel arra, hogy támogassuk a hozzátartozót a felépülés során fellépő esetleges visszaesések esetén is.

Fontos megjegyezni, hogy bár szeretnénk segíteni, végül a hozzátartozónak kell elköteleznie magát a változás mellett. A támogatásunk nyújthatja számukra azt a motivációt és erőt, amire szükségük van a változáshoz, de a felépülés útját nekik kell végigjárniuk.

Hogyan zajlik az addiktológia kezelés?

Az addiktológiai kezelés egy komplex és személyre szabott folyamat, amely az egyén függőségének mélységétől, típusától és egyéni körülményeitől függően változhat. A kezelés célja a függőségi viselkedés megértése, megváltoztatása és a hosszú távú felépülés támogatása.

A kezelés általában több lépésből áll, amelyek közé tartozik az értékelés, ahol a szakemberek meghatározzák a függőség mértékét és a kezelési tervet. Ezt követően a detoxifikáció jöhet, amely a szervezet megtisztítását célozza a függőséget okozó anyagoktól, szükség esetén orvosi felügyelet mellett, hogy kezeljék a megvonási tüneteket.

A terápia az egyik legfontosabb eleme az addiktológiai kezelésnek, amely magában foglalhat egyéni, csoportos vagy családi terápiás üléseket. Ezek a terápiák segítenek feltárni a függőség mögött álló okokat, fejleszteni a stresszkezelő képességeket, építeni az önkontrollt és megoldani az esetleges pszichológiai problémákat.

A kezelés során gyakran alkalmaznak viselkedésterápiás technikákat is, mint például a kognitív viselkedésterápiát, amely segít átalakítani a függőséget fenntartó gondolkodási mintákat és viselkedést. Motivációs interjúzás és más motivációs erősítő technikák is alkalmazhatók a változásra való hajlandóság növelése érdekében.

A gyógyszeres kezelés is része lehet a folyamatnak, különösen olyan függőségek esetén, mint az alkohol vagy opiátok, ahol gyógyszerek segíthetik a megvonási tünetek kezelését vagy csökkenthetik a visszaesés kockázatát.

A hosszú távú támogatás és utógondozás szintén kulcsfontosságú része a kezelésnek, amely magában foglalhatja a támogató csoportokon való részvételt, további terápiás üléseket vagy más folyamatos támogatási lehetőségeket, hogy segítsék az egyént a függőségtől való tartós megszabadulásban.

Az addiktológiai kezelés célja, hogy az érintett visszanyerje az irányítást az élete felett, megértse és kezelje a függőséget okozó viselkedést, és támogatást kapjon a hosszú távú felépülés útján.

Mi a visszaesés esélye?

Általánosan elmondható, hogy a visszaesés gyakori része a felépülési folyamatnak, és nem feltétlenül jelenti a kezelés kudarcát, hanem inkább egy lépést a tanulási és gyógyulási folyamatban.

A kutatások szerint a függőséggel küzdő személyek nagyjából 40-60 százaléka tapasztal visszaesést a felépülés során. 

Fontos megjegyezni, hogy a visszaesés nem jelenti azt, hogy valaki nem képes felépülni, vagy hogy minden előrelépés elveszett. Sok esetben a visszaesés egy lehetőség arra, hogy a kezelést újraértékeljék és szükség esetén módosítsák, továbbá mélyebb megértést nyújthat az egyén számára a függőségével kapcsolatban, és segíthet megerősíteni a további felépüléshez szükséges elkötelezettségét.